https://facebook.com/events/s/mozgasterapia-nyilt-nap-a-pann/473935583499720/?ti=as

Egy soha nem múló, csak enyhülő, ingadozó “büntetés”…. ( Nem találom rá a megfelelő szót, néha tünetnek, néha átoknak, néha büntetésnek néha életkori sajátosságnak érzem. ) Jelenleg úgy érzem sosem fog eltűnni az életünkből, csupán időnként háttérbe szorul.

Amikor Szabival elkezdődött ez az egész történet még szinte folyamatosan agresszív volt, úgy gondoltam azért, mert nem tudta kifejezni magát. Sokszor csapkodott, dobálózott, ütött és ezeket fokozták az akár 30-40 perces hisztirohamok. ( Csukott szemmel kizárva mindent és mindenkit, így nem volt terelhető sem. ) Sosem felejtem el, amikor térdeltem előtte, hogy elmondjam neki, nem szabad autóval megdobni a testvérét, mert az fáj neki, és minden előjel nélkül egy pillanatnyi tétovázást követően kaptam egy szabályos jobbegyenest. Akkor ott egy pillanatra “meghaltam”. Feltettem magamban a kérdést: ezt hogy fogom tudni egy életen át csinálni?

Aztán ahogy haladtunk a fejlesztésekkel enyhültek, rövidültek a hisztik, ritkultak a csapkodások. Lassan, de biztosan kezdtem érezni, hogy javul a helyzet. Kezdtem reménykedni. Ami soha nem tűnt el, a dobálózás. Bármi is volt a kezében ha már nem kellett eldobta. Volt néhány hónapunk amíg azt mondtam az agresszivitás eltűnt, szépen halad minden téren. Nemrégiben egy érezhetően komolyabb értelmi fejlődésen esett át. Mindenki aki találkozott vele, azt mondta hű, ez nem semmi változás. Látszott, hogy érti a dolgokot, megfelelően reagált, válaszolt a kérdésekre, feladatokra. Ezzel együtt szép lassan, az elején észrevehetetlenül visszaszivárgott az agresszió, igaz enyhébb formában. Ha rászoltam valamiért, hogy az rossz, nem szabad, legörbült a szája, majd sírvafakadt, végül érthetetlenül elkezdett kiabálni és megütött vagy megrúgott. A testvérével egyre többször “verekedtek”. Sokszor reagált úgy, hogy ha nem kapott meg egy játékot tőle, akkor odacsapott. Ezek sajnos azóta sem változtak.

Még mindig nem tudom biztosan, mikor, hogyan kezeljem ezeket a helyzeteket. 😦 Előfordul, hogy látom továbbra sem ért egy-egy szituációt, cselekvést, hogy az miért is rossz?! Egyszer mosolyog a tekintete, egyszer tanácstalan, máskor szinte üres az ilyen helyzetekben. Ráadásul mostanában a sikítás is visszatért az életünkbe, bár az sem olyan intenzitással mint korábban. Hogy ebből mi tudatos és mi nem? Nagyon nehéz eldönteni és éppen ezért szankciónálni is. Ez fel is veti a következő problémát, hogyan neveljük jól, nem megkülönböztetve az egészséges és a tartósan beteg gyermekünket?

Idézet a mindsetpszichologia oldaláról: 

“Az autizmus spektrumzavar legfőbb jellemzői közé tartoznak a kommunikációban mutatkozó nehézségek, szokásokhoz való ragaszkodás, érdeklődési körök limitáltsága. Az autizmussal élők különböző szinten lehetnek érintettek – amint ezt a neve is mutatja–, a spektrum, más néven skála mutathatja az autizmus súlyosságát. A jól funkcionáló autizmussal élőknél sokkal kevéssé feltűnő a fejlődési zavar, mint például olyan esetekben, ahol az adott személy verbálisan egyáltalán nem tud kommunikálni. Mivel sok esetben jár az autizmus a verbális nyelvhasználat teljes hiányával vagy limitált használattal. A PECS ((Picture Exchange Communication System) képek segítségével teremti meg a lehetőséget a hatékony kommunikációra, és nem igényel verbális megnyilvánulást az autizmussal élő gyermekek részéről.

A PECS módszerét Bondy és Frost 1985-ben dolgozta ki, az alkalmazott viselkedéselemzés alapjaiból kiindulva. A PECS egyik nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá verbális kommunikáció, olyan gyermekekkel is lehet használni, akik egyáltalán nem beszélnek. Az egyetlen fontos előfeltétele a módszer használatának, hogy kiderítsük, milyen preferenciái vannak az adott gyermeknek (pl. cukorka vagy más étel/ital), amivel a kommunikációs módszer megtanulásánál is motiválhatjuk őket. A lényege ezen módszernek, hogy kis lépésekben egyre összetettebb kéréseket tudjon megfogalmazni vele az autizmussal élő gyermek, és különböző jellegű megerősítéseket kapjon annak érdekében, hogy motivált legyen ezen módszer használatában. A képcserés kommunikáció sorána mindennapi életben gyakran használt tárgyakról, előforduló cselekvésekről képeket/rajzokat használunk kis kártyák formájában.Ezekkel tudják kifejezni a felmerült igényeiket és vágyaikat mások felé.”

 

Én sokáig nem hittem benne, illetve féltem tőle, hogy visszafejlődést, lassulást fog eredményezni. Olyan nehezen indult be a beszéd nem akartam, hogy képeket mutogasson beszéd helyett. Aztán beszélgettünk a terapeutánkkal és azt mondta ártani nem fog, tényleg jó módszer, de nem olcsók hozzá a könyvek és az alapkészlet. Az óvódában is kérdezősködtem és kiderült, hogy ők is ezzel a módszerrel foglalkoznak a gyerkemmel majd, így nem volt sok választásom, mint ehhez idomulni. Elkezdtem keresni mit hol mennyiért… Hamar kikerekedett a szemem. 😦

http://www.aaksni.hu/pecs-k55725

Egy könyv, amit folyamatosan cserélni kell kb. 15.367Ft

Kezdő csomag: 66.990FT/ angol nyelvű

Képgyűjtemény: 32.990Ft 

http://www.autistabolt.hu/shop.php?route=product/category&path=35

Egy darab laminált képkártya 80ft

Ez egy fokkal jobb, de mikor kiszámoltam ez is elég sokra jött ki. Így vettem a lamináló és vágó gépet, plusz 100 db lamináló fóliát. Ez összesen: 17.448Ft 

https://www.mediamarkt.hu/hu/product/_olympia-a240-combo-a4-lamin%C3%A1l%C3%B3-v%C3%A1g%C3%B3g%C3%A9p-1156297.html

https://www.mediamarkt.hu/hu/product/_olympia-a4-lamin%C3%A1l%C3%B3-f%C3%B3lia-100db-csomag-1123715.html

Egy lamináló fóliából 12 db kétoldalas képet hoztam ki, ami 24 képnek felel meg. De ha csak egy oldalassal számoluk, ami 12db képet jelent, akkor is megéri. 

(100 fóliaX 12db kép= 1200db kép  1200X80ft= 96.000ft, ha az “olcsó” képeket vettem volna meg. )

 

Használatát tekintve nagyon bevált nekünk! Azóta, hogy használni kezdtük Szabi már összeköti a cselekvéseket a cselekvővel.  ( pl: korábban egy képre amin egy csap látszott amiből folyt a víz,  azt mondta víz! most már folyik a víz)Az elején rengeteg kudarc ért. Szétszórta, eldobálta a képeket. Kiabált, hogy neem. (Azóta is nehezen marad benne egy ilyen feladatban és nem tarthat 15 percnél tovább. ) Aztán szépen lassan egyre többet ismételt majd nevezett meg magától, időnként kérésre is. Egyszerre az elején 5 kártyával kellett próbálkoznunk, ezt folyamatosan 2-3-mal növelve, mert a sok kártyában elveszett, nem tudott egy adottat megkeresni. 2-3 hét alatt nagyon szépen fejlődött. Igaz ehhez a legkülönfélébb módokat kellett kitalálnom, mert az én gyerekem nem az a típus aki egy asztalhoz ülve együttműködött volna. Így az alábbi videón is láthatjátok, hogy a hátamon ülve sikerült, vagy játékkalapáccsal rácsapva stb. 

 

 

 

Beszereztem egy új fekete, fehér könyvet, amiben szuper képek és feladatok vannak . Amint lesz időm  fel fogok tölteni belőle oldalakat, hogy Ti is használhassátok. 

Én most ezeket színezem és laminálom, ezekkel fogunk dolgozni. A laminálás maga nem több mint 2 perc. 

 

 

 

 

 

 

Ahogy azt már korábban írtam, Szabi másfél éves koráig szépen fejlődött. Ott volt egy törés az életünkben és minden megváltozott. Elfelejtette minden korábbi tudását, és az étkezése is a nulláról kezdődött újra, illetve csak szerettem volna. Onnantól kezdve mindennek ellenállt. Mai napig nem tudtam pontosan behatárolni mi vált/ váltott ki belőle ellenérzéseket, de szinte semmit nem evett meg. A teljes befogadó képessége kimerült abban, hogy tápszert, banánt, almát, joghurtot, pékárut, ropit,chipset ( nem folyamatosan)  és bolognait evett. Így nem túl meglepő módon hízásnak indult. ( 2,5 évesen 23 kg volt) A neurológusunk javaslatára elkezdtük a tejheférje mentes diétát. Átkellett állnunk a magtejre, ami önmagában kihívást jelentett, mire megtaláltuk azt az ízt amit hajlandó volt meginni. Elég kifinomúlt ízléssel lett megáldva Szabi, így kiválasztotta a legolcsóbbat, az Alpro kesudió italt. Akciósan volt 700ft/ liter, amúgy 1000ft a legtöbb helyen. Keserves két hét volt, mire megszokta, és elengedte a joghurtot. Sok volt a vita a diéta körül, már akkor is, mert a legtöbben nem hisznek benne. Nekem az egyik orvosunk azt mondta nem gyógyítja sem az autizmust, sem a hiperaktivitást, szerinte fölösleges. Részben elfogadtam amit mondott, hiszen valóban nem gyógyította meg egyik “betegséget” sem, DE rengeteget segített rajta.  Két héttel azután, hogy elkezdtük beindult a beszéd, persze babanyelven kezdtük, de sokkal nagyobb lépésekben, mint eredetileg ( egy-másfél éves korában)  Az előtte hamuszürke arca, és a táskás szemei teljesen eltűntek. Ahogy kiürült a tejfehérje a szervezetéből kezdte visszanyerni a színét, fogyott másfél kilót, és újra kommunikáltunk. ( Nyílván nem önmagában a diéta segített, hiszen mellette akkor már fejlesztettem, de esküszöm érezhető volt a pozitív változás.) Később kibővült a diéta, gluténmentesre is. Az volt az orvos kérése ne helyettesítsük  a glutént, hanem zásjuk ki, így lesz szénhidrát csökkentett is. Kérdeztem ez pontosan mit jelent? A gyerek kizárólag tejfehérje mentes termékeket ( tej, joghurt, felvágott, húskszítmény stb) egyen, köretnek pedig rízs, zöldség és gyümölcs. Következett a nagy kérdés mit fog enni a gyerek? Gyakorlatilag semmit. 😦 Az étkezése azóta sem lett jobb csak most másik kb. 5 ételhez ragaszkodik.  ( baromfi virsli, kukorica, sárgarépa, alma, rízs, bolognai spagetti-gluténmentes, nokedli-gluténmentes, időnként a tojásrántotta. Ezek viszont gyomorforgató mennyiségben, hiszen éhes volt. Volt olyan, hogy egy nap alatt megevett 10-12 virslit, vagy egy kiló répát) Amint látható a teljes gluténmentes diétánk sikertelennek bizonyult, de azért így is haladtunk folyamatosan. Igyekeztem hetente csak egyszer adni neki olyan ételt ami nem szénhidrát csökkentett, de egyszerűen inkább nem evett. Ezzel kapcsolatban amúgy szívesen fogadnék ötleteket kommentben. Bármit tettem elé ránézett, “fúj” és már tolta is el a tálat. (pl. zöldborsó bármilyen formában, paradicsomleves, bármilyen hús, zöldség, gyümölcsök..) A folyadékkal hasonlóan jártunk, kizárólag egy adott üvegből volt hajlandó inni és csak kubut, 100%-os almalevet, néha vizet és természetesen a magtejet, abból viszont rengeteget. Ezért kerestem olyat ami valamivel olcsóbb és kevesebb cukor vagy szénhidrát van benne. Sikerült a kesudió italt lecserélni sima rízstejre. Ebből sem ivott kevesebbet, de picit olcsóbban be lehetett szerezni, mint a másikat. A legtöbb helyen ez is 700 ft/ liter áron van, kivéve a Penny-t. Nem tudom, hogyan de ott mindig 399ft volt. ( Még most is) Nemrégiben leültem egy picit matekozni, mert eszméletlen mennyiségű pénzt költöttünk el Szabira. ( Hálásan köszönöm a férjemnek, hogy ezt lehetővé teszi számunkra! Ezért nincs szinte soha velünk az elmúlt 3 évben! Remélem, hogy ez rövidesen változik.) Kiszámoltam, hogy rízstejre és üdítőre mennyit költünk el egy hónapban. 38.000Ft-ot, ha a napi minimum szükségletüket vettem alapul.  És még nem számoltam a pelenkát, popsitörlőt, fejlesztéseket stb. Valahol valamit csökkentenünk kellett, mert már nem lehetett ezt fenntartani. Összeültünk Apával, érdeklődtünk ismerősöktől, interneten bogarásztunk és kitaláltuk, hogy veszünk egy tejkészítő gépet, mert kb másfél hónap alatt behozza az árát, és utána olcsóbban jövünk ki. Körülbelül 3 hete érkezett meg a gép. Az egyik legjobb döntésünk volt.

Szeretném jelezni, hogy nem állok kapcsolatban a céggel, nem eladni akarok, nem kapok jutalékot a reklámozásért, semmi hasznom nem származik abból, hogy ezt megosztom itt!!!!

Megvettük a Vegital glass.scarlet italkészítő gépét. 48.000ft 

https://www.vegital.hu/glass-scarlet-csaladi-novenyi-italkeszito-automata

Azóta csak ezzel készítettem a tejet és az üdítőket is. Egy liter tejet 30-35 perc alatt készített el a gép. Le kellet szűrni, és hűteni aztán iható volt. Hűtőben 2-3 napig eláll, üvegben. Én kétszer szűrtem át, mert Szabinak úgy túl sűrű volt. Az első két nap volt nehéz míg átszokott rá, ( tekintve, hogy nincs tele cukorral és sokkal egészségesebb mint a bolti) de nem engedtem. Ez van vagy semmi! Az üditőkkel ugyan ez volt a helyzet, hiszen abból is a cukroshoz voltak szokva. Emellett a gép egyébként krémleves, kubu, bébiétel, smoothie előállítására is alkalmas. Én vettem hozzá egy főzőfejet is amit még nem próbáltunk ki, ezzel darabos ételeket lehet párolni, főzni. Plusz az italkészítő receptkönyvet. ( szívesen fotózok belőle receptet ha valakinek kell, nem kell megvenni 🙂 )

1,3 liter tej elkészítéséhez kell: kb 3evőkanál rízs, 2 evőkanál kókuszreszelék, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál eritrit, egy csipet só és víz. A receptkönyv azt írja kb 170ft-ra jön ki egy liter rízstej.  A glikémiás indexe nulla!

Én az egészséges magok, lisztek beszerzésére már régen a Bulk Shop-ot választottam. Így most is onnan vettem meg a basmati rízst ( 1950ft/2kg), és az eritritet (1640ft/1kg). Én olivaolajat használtam, de a sima napraforgó is jó, kókuszreszelékből pedig a legolcsóbbat vettem. A receptkönyv szerint himalája só kell bele, én tengerit használtam.

Szerintem ez egy szuper spórolási lehetőség! Aki teheti próbálja ki! Sokkal egyészségesebb és olcsóbb termékeket lehet vele készíteni.

 

 

Babzsák

A legolcsóbb amit találtam 570ft/ db.

https://www.jatekliget.hu/egyensuly-zsak-tegla-babzsak-6945?keyword=babzs%C3%A1k

Vettem 3 kg gyöngybabot 540ft/kg. Eddig 6 babzsák készült el belőle, és még a fele megvan. 😀 Érdemes megvarrni a zsákokat, bármilyen anyagból, mert több darabra van szükség.

 

Kéz és lábnyomok pl.: a medvejáráshoz. Legalább 3-3 pár szükséges. 7400ft.

https://www.jatekliget.hu/kez-es-labnyom-keszlet-791?keyword=k%C3%A9z%20%C3%A9s%20l%C3%A1bnyom

Én az egyik fejlesztőnktől elkértem és körberajzoltam őket 😀 Keresek olyan anyagot ami nem csúszik túlzottan, és kivágom abból. Csatoltam a képet, hogy nyomtatható legyen nektek is.

 

Gyöngyfűzés finom motorika fejlesztés. Vastag és vékony szívószál és egy régi cípőfűző.

 

A bab és az üveggolyók kb 2500ft. Egy dobozba 2-3 kiló apró szemű babot rakunk amibe a gyerek elássa és kiássa a golyókat vagy gyümölcsökat esetleg formákat. A lényeg, hogy kicsik legyenek. Bele is állhat meztelen lábbal. Ezek a szenzorosságra és a finommozgás fejlesztésére nagyon jó feladatok. Később ebből lehet babzsákokat csinálni a következő fejlesztési fázisban. 15cmX20cm zsákokat varrni azokat 3/4-ig megtölteni babbal. Bab helyett lehet rízst vagy kukorica szemeket is használni, azok viszont bebogarasodhatnak, figyelni kell őket.

Az alagút/barlang/kukac ki hogy hívja, is sok mindenre jó. Átvinni rajta kijelölt dolgokat, (irányított feladat) akadálypálya részeként, beleülni és felállni, forogni, gurulni benne. Ez 3-6 ezer ft. Lehet sátorral vagy anélkül is venni.

Kézzel nyomkodós buborékfólia, festékboltokban lehet kérni.

Formabedobó és torony építés.

Nekem azt mondták, hogy az autistáknak nagyon fontos, hogy feladat közben ne érje inger ami kizökkentheti, így jó lenne ha beszereznék neki olyan asztalt és fölé polcot ami ezt lehetővé teszi. Erre sem pénzem, sem pedig helyem nem volt, így építettem neki (Anyukám segítségével) gyakorlatilag nulla forintból egy házikót/bunkert. 😀 A kartonokat üzletből kértem, és egy tekercs vastag celluxot használtam el. ( ennek az árát nem tudom, mert volt itthon) Ezt egyébként a testvére is imádja. Mind a ketten rajzolnak rá kívül, belül. Szabi beül egy kisszékkel, az ablaka elé teszem az asztalát, és ő az ablakon kinézve valóban többször teljesít irányított feladatokat.

Finommozgást fejlesztő csipeszes játék. 490ft! Egy tojástartó, bolyhok és egy uborka csipesz. ( uborka csipesz 290 ft Auchan/ bolyhok 190ft / auchan) Először az a lényeg, hogy csipesszel át tudja rakosgatni a tojások helyére, aztán lehet kérni, hogy csak az egyik színt, vagy darabszámot stb.

• Ugráló csacsi és/vagy labda 2-3 ezer ft
• buborékfólia 10m/ 1800-2000 ft ( normálisabb festék boltokban adnak ajándékba pár métert ha elmondon, hogy fejlesztő eszköznek viszed)
• színes golyók 100db-os csomag 2-3 ezer ft (Auchan)
• homokozó kagyló  2-3 ezer ft

 

Ugráló csacsit már 1500-ért is láttam pl jófogáson. Érdemes megnézni használtan is. Nekünk 200 db színes golyónk van , az már elég szinte mindenhez. ( szín választó, fejre öntögetés a szenzorosság miatt, belefeküdni a tapintásos érzékelés  miatt) És persze neked, mint szülő jó elfoglaltság mig összeszedegeted. 😀  Mindent a gyerekért! 😀

 

A DSZIT izgalmas játéklehetőségeken keresztül nyújt fejlődési lehetőséget olyan gyermekek számára, akiknek az idegrendszere még nem teljesen érett, vagy nem kellően differenciált. A módszer nem egy beszabályzott tréning, hanem a gyermekek saját aktív részvételükkel, önakaratukból, sokféle lehetőségeken keresztül vehetnek részt a fejlesztő játékfolyamatokban.

Olyan gyerekeknek ajánlják, akiknek figyelme nehezen leköthető, ügyetlen a mozgása,  rossz az egyensúlya, csetlik- botlik, hevesen reagál bizonyos helyzetekben vagy bátortalan a mozgása.

Hasonlóak az árak mint a TSMT-nél, az első lépés egy szülői konzultáció, ahol felmérik a gyereket ez kb. 12-17 ezer forint. Aztán alkalmanként 5-8ezer a 45/60 perces foglalkozások. Itt nem lehet elkerülni, hogy legalább hetente egyszer ne kelljen elvinni és fizetni. Viszont sok feladatot a többi napon lehet vele otthon csinálni, ezzel is gyorsítani a fejlesztését. Ezekről később részletesen írok. Nekünk heti egy 60 perces fejlesztésünk van, de a hét összes többi napján csinálom az otthon is végezhető feladatokat.

Egy nagyon fontos dolgot megtanultam mindjárt az elején. A gyerekek tudják, hogy mi jó nekik és mire van szükségük! Példa, hogy mire is gondolok. A játszótéren rászólunk, hogy ne mássz felfelé a csúszdán, ne csússz le hason és fejjel előre, mert balesetveszélyes, ne mássz fára, mert még kicsi vagy stb. Mit gondoltok mi volt az első feladatok között amit a DSZIT-en meg kellett tanulnia, mert az  idegrendszert fejleszti és a koordinációban is sokat segít? Hogyan másszunk teli talppal felfelé a csúszdán, majd csússzunk le lábbal előre,de hason, és állva sétáljuk le rajta, úgy hogy az egyik kezét persze fogod! 😀 😀 😀

Egy évvel ezelőtt kezdtük el a DSZIT-et. Az első 2-3 alkalom nem kecsegtetett sok jóval. Szabi nem figyelt a terapeutára, nem volt hajlandó együttműködni vele.  Aztán a 4-dik alkalommal megtört a jég. Nem mondom, hogy rögtön barátok lettek, vagy Szabi mindent megcsinált, mert ettől még nagyon messze voltunk, de már időnként hajlandó volt megfogni amit a kezébe adott, vagy egy-egy feladatot megcsinálni, vagy legalább rákiabálni, hogy nem! Ennek is örülnünk kellett, mert ez azt jelezte tudomásul vette, hogy ott van. Teszem hozzá, hogy az elmúl egy évben minden foglalkozáson, az első perctől az utolsóig ott voltam. Nem tudtam ott hagyni. Ha nagy ritkán elmentem a mosdóba, állt az ajtóban és püfölte miközben ordítva zokogott, hogy any, anya. Hiába mondta neki a terapeuta, hogy itt van anya, mindjárt jön, amíg meg nem látott újra és át nem öleltem zokogott. Hónapok teltek el mire úgy is megcsinált feladatokat, hogy nekem nem kellet ténylegesen részt vennem benne, csak ott ülnöm a teremben, hogy lásson. Meg kellett próbálnunk a rólam való leválasztását. Ez persze szintén hosszú folyamat, ennek egyik első lépése volt, hogy nem én vittem Dszit-re, időnként játszótérre is a mamákkal ment rövid időre. Idén áprilisban történt meg, hogy kétszer volt úgy foglalkozáson, hogy nem én hanem a nagymamája vitte el, és a következő két alkalommal egyedül bent is maradt és csinálta a feladatokat, de többször kinézett az ablakon, hogy a nagyi kint van a terem előtt. De nem volt hiszti és dolgozott!!!! Ez egyszerűen csodálatos! 

Nekünk nagy szerencsénk volt, mert egy szuper terapeutát találtunk, aki szinte sajátjaként tekintett az általa kezelt gyerekekre.  Egy példa: volt olyan, hogy megérkeztünk fejlesztésre és azzal fogadott, hogy volt itt-ott és meglátott egy játékot ami szerinte Szabinak nagy segítség lenne, ezért megvette vigyük el kölcsönbe, majd visszahozzuk néhány hét múlva. A Szabi és közte olyan kapcsolat alakult ki amiről nem is mertem álmodni. Amikor azt mondtam Szabinak, hogy megyünk ldi nénihez, ő már ült az előszobában, hogy vegyük fel a cipőt, és szaladt a már ismert úton, hogy odajussunk.  Egy év alatt elérte/ elértük, hogy Szabi kommunikatív lett, figyelme felkelthető, képes lett feladatokat kérésre teljesíteni, persze csak ha volt  kedve hozzá 🙂 Egyre jobban irányíthatóvá vált. Rengeteget fejlődött a DSZIT-től!

Bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki!